Ó, te Drága Kedves Édes!
Mondanom kell, eszed vág, borotva éles.
Itt vagy, kitaláltad, mit kell tenned,
S megmondom, a szó mire vársz: Imádlak Téged!
2009.02.14
Valentin...
2009.02.14. 10:23 verses
Szólj hozzá!
Címkék: megfejtés
Lehet
2008.11.22. 21:57 verses
Lehet így jó, ahogy van?
Lehet így kell történnie?
Lehet másképp is alakulhatott volna!
Lehet sajnálom ami volt, és
Lehet bánom amit megtehettem volna.
Lehet úgy jobb vagy rosszabb lenne,
de így kellett történnie.
Lehetne sötét kormos fekete, de
Lehetne világos vakító fehér,
Lehetne unalmas semmilyen szürke, és
Lehetne ennek furcsa keveréke.
Lehet így jó, ahogy van.
2008-04-24
Szólj hozzá! · 1 trackback
Ők
2008.11.22. 21:51 verses
Vágyom rá igazán.
És ő rá is. Na meg rá.
Érted te ezt egyáltalán?
Ki veled volt, elhagyott,
Az emlék maradt csupán.
Nem jön vissza legalább.
Ki szeretett úgy szívből ám,
Mégsem választott téged,
Nem is szeretett talán?
Kihez a véletlen sodort talán,
Kinek legjobban megfeleltél már,
Nem, neki se, mégse, úgy igazán.
Igaz itt csupán csak három,
De nekem mind lehetett volna,
Az örökkön, az igazi párom.
Folytassam? Legyen befejezése?
Nem, nincs, ezeknek sosem,
Az életben nem lesz vége!
2007-06-23
Szólj hozzá!
Csak álom..
2008.11.22. 21:35 verses
Veled álmodtam az éjjel!
Csodás volt, már oly régen.
Most megint, most nagyon.
Újra téged várlak, akarlak.
Tudod, bolond vagyok!
Évek teltek el nélküled.
Mindig nem feledlek.
Tudom, te sem, engem.
Figyeld csak meg édes!
Most másfelé járunk.
Így addig csak várunk.
De még találkozunk.
Ó az az éjjeli álom!
Újra csak azt várom.
Majdnem oly jó volt,
Mint csak azon A napon.
Eszembe jut az bőven!
Többször, mint kéne.
De még mindig, mindig
Leggyönyörűbb életemben.
Tavasz volt, szép idő.
Vízesés… lágy szellő...
Emlékszel? A hídon állva
Felfigyeltél a mókusra.
Szóval ilyesmi volt álmom.
Te, én, és az a feszültség,
Mely mindig meg van.
Benned, bennem, bennünk.
2008-06-11
Szólj hozzá!
Vonaton
2008.11.06. 20:11 verses
A Vonaton ülök. Némán, csendesen.
Meleg van itt. Álmosító, elnyomó.
Rád gondolok. Epekedve, elmélkedve.
Hozzád tartok. Nyugtalanul, izgatottan.
Mikor érek már? Vágyakozva, várakozva.
Lassan megsülök. Felforrok, eltűnök.
No de rögtön ott vagyok már nálad!
Az állomáson csókolom a vállad!
Mindent, amit érek, csak csókolok!
Újra boldogan, és melletted vagyok!
2008-11-06, Budapest-Pécs
Szólj hozzá!
Címkék: vers
vers02 (nincs címe)
2008.09.26. 00:23 verses
Vershez másodszor fogok
Mióta Ön szívembe költözött.
Már napok óta ihletem van,
Eddig lenyeltem, elhajtottam.
De már írnom kell neked
Vagy magamnak, de írnom.
Hisz nem lehet folyton sírnom,
Ki kell adnom, el kell mondanom.
Magam sem értem igazán,
Hogy most hogy is van éppen.
Hogy lehet ennyire valakit várni,
Hiányolni, imádni, kérem!
Hiszen nem voltál enyém sohasem,
Csupán néhányszor akadt,
Hogy évek alatt láttalak,
Valami mégis megragadt.
Éreztem, hogy van benned valami,
De nem tudtam kideríteni.
A dolognak neve akkor lett,
Miután közelebbről megismertelek.
Továbbra sem értem, hogy ha
Ez lett benned és bennem,
Akkor miért ide születtem?
Miért nem egyből melléd!
Ezen rágódni nem érdemes, kár,
A lényeg, hogy mi lesz ezután.
Elfeledsz majd egyszer, és
Felhőtlen boldog leszel?
Szeretném…de azt sem bánnám,
Ha végül hozzám vitorláznál.
Én most egy szigeten vagyok éppen,
Megtalálod, a neve: örök szerelem.
Mint neve mutatja, innen
Menekvés egyszerűen nincsen!
Ide sodródtam, itt vagyok,
A homokba üzenetet karcolok:
Ha azt írom kék az ég és süt a nap,
Tudd, még mindig akarlak,
Ha azt, a madarak csiripelnek,
Életemnél még mindig jobban szeretlek.
Ha azt, a kishalak fürgén ugrálnak,
Akkor megőrülök, még úgy kívánlak.
Ha azt, most ment el egy hajó,
Remény gyúlt bennem, de múlandó.
Ha azt, édesem siratlak,
Nálad az eső szakad, s vihar van,
Ne félj! Csupán könnyeim potyognak,
Állj alá, legalább simogassanak!
Ha hozzád egy angyal száll az égből,
Csak hírt hozott, már megnyugodhatsz.
Mert engem e fenséges szigetről
Sajnos már kiszabadítottak.
Igen, sajnos, mert nálad
Drágábbat e Földön nem találok.
Hogy valaha fogsz e látni angyalt?
Meglehet, de nem akarom.
Hisz mily könnyen megszerettelek
Oly nehéz hogy kicsit is feledjelek.
Bánatom szerény versbe írtam,
Most már icikét jobb, elmondhattam.
2006-06-22
Szólj hozzá! · 1 trackback
Tanácsom...
2008.09.24. 17:50 verses
Mit elértél életedben
Csupa jót és rosszat
Gondolj rá, emlékezz
Ne feledj el sokat.
Homályos dolgaid
Újra megéled,
S mi rég volt
Áll megint elébed.
Ekkor légy magad
De ne ki voltál
Hanem akivé Te
Már átváltoztál.
Ne nézz vissza,
Csak tarts előre,
Múltad csak van,
Viszont mi lesz
Csak rajtad múlik.
2008-09-02
Szólj hozzá!
Van itt valami
2008.06.11. 16:43 verses
Van itt valami, mi nem a legjobb:
Rövid idő után az asszony eldob.
Először nem tudod, miért van ez
De rájössz, mit csinál, hiteget.
Te meg először hagyod magad,
Persze, mert szerelmes vagy.
De ezzel nincs mindenki így,
Van, ki szeret, van, ki eltaszít.
Ugye, ha az elején más lett volna,
Te sem lettél volna ily ostoba.
De elkápráztatott, ahogy tudott,
Te meg bevetted, már láthatod.
Nincs ebből másként gyors kiút,
Mint hagyod békén, a savanyút.
Persze nehéz, mert nagy a tét,
Nagyon kitartó légy, és kész!
2008-01-15
1 komment
Címkék: vers
Én valakit szeretek
2008.06.07. 21:08 verses
Én valakit szeretek.
Ő nem, megveszek.
Amit csak tehetek,
Nem más, szenvedek.
Rám sem nézel
Ez nagyon rossz
Nem kellek, súgod
Így van, tudom.
Sok szép emlék
Zárt dobozban már.
Eltetettük őket,
Rájuk sem nézek.
El kell feledni!
Tiszta rossz ez így
Lehet máshogy jobb,
Emlékeim repdesnek
Könnyeim ráesnek.
2008-01-13
3 komment
Címkék: vers nyál
Este van
2008.01.27. 01:54 verses
Az erkélyen ülök.
Magányosan.
A levegő friss.
Tücsök ciripel.
Lágy szellő kerülget.
Mégis mit sem ér az egész.
Vigaszom nincs.
Csak álmaim, de számtalan.
Életem mégis céltalan.
Nem találom a helyem,
Teljesen elment az eszem.
Semmi sem jó.
Nem olyan, mint kellene.
Magány. Vágyom rá.
De mégis elriaszt.
Hogy nincs ki adná
A várt sovány vigaszt.
Tudom mi baj velem.
Romokban az életem.
Aki felépíthetne engem,
Nem, nem segít nekem.
A szél megállt.
Tücskök sincsenek már.
Kezd fülledt lenni a levegő,
A magány.
Fáradok, most elalszok talán.
2007-06-23
2 komment
Címkék: vers
Legalább lenne már tavasz
2008.01.20. 16:33 verses
Legalább lenne már tavasz!
Zöldellő lombok közt járva
Töprengnék, hogy miért.
De így, kopár, hideg télen
Rosszabb csak nekem.
Nem látom az éledést,
Nem az egész értelmét!
Az igazság hóval borított
Lassan olvad, kivárom.
S ha előbújik mögüle az,
Mitől úgy igazán féltem,
Elhiszem, de nem értem.
Legalább itt lesz a tavasz!
A várva várt, a reményteli.
Dolgait őszintén viseli:
Megmutat mindent, bíztat.
De jön az a forró nyár
Elbízza magát… úsztat.
Aztán az ősz, ettől féltem,
Elszáll minden, miben hittem.
Végül beköszönt a tél,
És ugyanott vagyok az elején.
2008-01-13
Szólj hozzá!
Címkék: vers
Szerelem
2008.01.15. 22:21 verses
És íme az első, amin minél előbb szeretnék túl lenni. Ez még 2001-ben íródott, és természetesen semmi sem úgy lett, mint ahogy benne szerepel. Ennél nyálasabb talán nincs is.
Mit mond e szó nekem?
Téged kedvesem.
S ha te mondod e szót
Tudom, rám gondolsz.
Szerelem – Mondom én is
Milyen jó érzés, kicsim,
Mondjad még, mondom én is!
Szerelem éjjelem,
Szerelem nappalom,
Szerelmed nélkül meghalok.
S mikor ezt hallod
Hidd el nem csak szám jár,
Szívem tényleg csak érted jár.
Jár csak jár, s ha elhagysz
Azt nem éli túl – szétpattan.
Szerelmem!
Mit is mondhatnék, mást
Mint szeretlek.
Kérlek, te is szeress!
Mint csecsemő az anyatejet
Úgy szeretlek, és úgy szeress,
Tudod, neki az kell az élethez.
Nekem babám csak te kellesz.
Csak téged! és senki mást
Szívem e világon örökre nem kíván.
Hiszen nem is kívánhat,
Mert nincs különb nálad,
Ily gyönyörű, kedves és házias
Leánynál jobb biztos nem lehet.
Hogy honnan veszem? Tudom,
Mert már bebizonyítottad nekem.
Már több, mint öt hónapja lelkem
Hogy végre velem vagy édesem.
Régebben is mindig velem voltál
Sajnos csak gondolatban, de velem.
Gondoltad vagy sem, hiányoztál.
Mindig te jártál az eszemben,
Este mielőtt lehunytam a szemem
Eszembe jutottál, s reménykedtem.
Reméltem, egyszer enyém leszel,
Egyszer és örökké csak az enyém.
E reményem már épp gyengült
Mikor észrevettem, itt az idő.
Először kissé félénken,
De randevút kértem, s féltem,
Mi lesz velem ha most sem
Teljesül be szerelmem.
Gondolni se mertem, kincsem,
Mi történt volna lágy szívemmel,
Ha nem lettél volna ott mellettem
A tóparton, a parkban, az iskolában
Mindig jó volt melletted, s jó lesz
Ezután is remélem, amíg csak élek,
Életemben rád vigyázok, védlek,
Hogy más téged ne nyerjen meg.
Majd jött aminek jönnie kellett,
Az első csók, tizennegyedikén este,
Testemet teljesen átmelegítette,
Végre éreztelek, erősen öleltelek,
Minden más megszűnt nekem,
Nem érdekelt, téged néztelek.
S ha barátaim nevetve összesúgtak
Hagytam, csak téged éreztelek.
Majd még méllyebbre kerültél,
S örökre elhelyezkedtél szívemben.
Talán még most sem tudom egészen
Hogy fejezzem ki magam e részben,
Egy biztos: szerelmem óriási,
Mint egy hal egy csepp vízben,
A hal egyszer elpusztul, vége, de
Szerelmünk örökké tart, ígérem.
Visszatérve az előbbi részre
Hol egy csókkal megkezdődött
E szép, virágzó, néhol cseppnyi
Vitával fűszerezett kapcsolat,
Melyben jelenleg élek s élsz,
S ha a kegyes sors is úgy akarja
Élni is fogunk. Milyen szép lenne
Átélni veled egy egész életet!
S ha véletlenül megbántalak,
Bocsáss meg, jót akartam.
Csak mert szeretlek, féltelek,
S mindennél jobban kívánlak.
Te vagy az első nagy szerelmem,
Adja Isten, hogy számolnom
Kettőig soha az életben ne kelljen,
Nem viselném jól nélküled szívem.
Szerelem. Mint kezdtem,
E szó nekem azt jelenti: édesem,
Igazán szeretlek és te is szeretsz.
Szeress is, legalább mint eddig,
Jobbat nálam úgysem találsz,
Én meg megőrzöm szerénységem.
Lassan itt a vége, késő van már,
Szívem a reggelt kapkodva várja már.
Szólj hozzá!
Címkék: vers nyál
üdvözlet
2008.01.15. 21:16 verses
Üdv!
Úgy gondoltam, hogy közzéteszem néhány versem. Van jónéhány régebbi szerzemény is, de előfordul, hogy újak keletkeznek. Van, amit már látott az, akinek szólt és van, amit nem. Azt hiszem azért lesz olyan is, amit ezután sem fog látni senki sem. Majd kiderül milyen kedvem lesz.
Én úgy vagyok, hogy ha nagyon bánatos, nyugtalan vagyok és már semmi sem jó, akkor fogom magam és írok. És ha úgy adódik, kijön belőle valami. Természetesen mikor máskor lehetne az ember nagyon bánatos, mint mikor szerelmi bánata van. Jó, előfordult már, hogy örömömben írtam, de az ritkább. Eléggé el tudok szomorodni dolgokon sajna, de ha sikerül leírnom az érzéseim, annál nincs jobb. Sokkal jobb bármi másnál. Nekem.
Nem feltétlenül időrendben fogom postolni a verseket, hanem ahogy kedvem tartja.
Úgy gondoltam, hogy közzéteszem néhány versem. Van jónéhány régebbi szerzemény is, de előfordul, hogy újak keletkeznek. Van, amit már látott az, akinek szólt és van, amit nem. Azt hiszem azért lesz olyan is, amit ezután sem fog látni senki sem. Majd kiderül milyen kedvem lesz.
Én úgy vagyok, hogy ha nagyon bánatos, nyugtalan vagyok és már semmi sem jó, akkor fogom magam és írok. És ha úgy adódik, kijön belőle valami. Természetesen mikor máskor lehetne az ember nagyon bánatos, mint mikor szerelmi bánata van. Jó, előfordult már, hogy örömömben írtam, de az ritkább. Eléggé el tudok szomorodni dolgokon sajna, de ha sikerül leírnom az érzéseim, annál nincs jobb. Sokkal jobb bármi másnál. Nekem.
Nem feltétlenül időrendben fogom postolni a verseket, hanem ahogy kedvem tartja.
